VÉGTELEN TÉTELSOR
A végtelen tételsor jelentése a mikro-tételekből álló tétel füzér, melynek segítségével nagyobb zenei formákat lehetséges létrehozni. A szvittel ellentétben, ahol egy laza keretben, a tételek szinte tetszőleges sorrendben követik egymást, a végtelen tételsort a szimfóniára jellemző erős kohéziós erő — a tételek egymásra utaltsága — tartja össze. A következetesen alkalmazott motívumháló, a céltudatos, nagyléptékű zenei építkezés és a részletek tartalmassága is megkülönbözteti szvittől. Minden zenei alakzatnak valódi gondolatnak kell lennie és kerülnie kell a puszta „tölteléket”. A tételsor végtelen, ha minden tétele mond valamit, s akkor mond valamit, ha minden pillanatnak drámai funkciója van, és belsőleg kapcsolódik minden más pillanathoz.
A végtelen tételsor egyszerre tekinthető Richard Wagner végtelen dallamának tagadásának és továbbfejlesztésének. A szvitre emlékeztető tétel sorozat ellentétes a wagneri elképzeléssel, a végeredmény azonban találkozik a végtelen dallam esztétikájával.
A terminus megalkotása Király Dávid Zsolt nevéhez kapcsolódik, aki a Pinocchio és Gabriel c. három felvonásos balett-szimfónia 64 tételből álló makroformáját ezzel a technikával hozta létre.
MIKRO-TÉTEL
A mikro-tétel a zenei miniatűrnek egy olyan típusa, amely az egymásra épülő tételek sorozatán belül, zenedramaturgiai szempontból — a lehető legszorosabban kötődik az előző és az utána következő rövid tételhez. A zenei előzmény és a folytatás hasonló kohéziós erőt feltételez, mint amilyen összetartja pl. a klasszikus szimfóniának a karakterében markánsan elkülönülő, de összhatásában szerves egységet alkotó, négy tételét.
A mikro-tételnek mindig van legalább egy jellegzetes motívuma vagy dallama, amely „kipörgeti” magát. Önmagán belül kettő vagy több — egymáshoz közvetlenül kapcsolódó vagy generálpauza által elválasztott — kisebb szakaszra is tagolódhat. A mikro-tétel a nagyobb zenei formák létrehozására hivatott végtelen tételsor fő építőeleme.
A terminus megalkotása Király Dávid Zsolt nevéhez kapcsolódik, aki a Pinocchio és Gabriel c. három felvonásos balett-szimfónia 140 perces zenei szerkezetét 64 mikro-tételből hozta létre.
BALETT-SZIMFÓNIA
A balett-szimfónia a klasszikus szimfónia XXI. században továbbfejlesztett, az abszolút zenei követelményeknek és a színpadi dramaturgiának egyaránt megfelelő formája. A szonátaforma elvei szerint megkomponált zenéhez olyan — hasonlóan szigorú és öntörvényű — színpadi cselekmény társul, melynek minden pillanata szerves egységben fonódik össze a szimfóniával. Nem azonos azzal, amikor egy eredetileg szimfóniának megírt alkotást utólag színpadra adoptálnak.
A terminus megalkotása Király Dávid Zsolt nevéhez kapcsolódik, aki a Pinocchio és Gabriel c. három felvonásos művét (a legelső változatát 1994-ben Pinocchio címmel) ekként határozta meg. A három felvonásra kiterjesztett szonátaformában az I. felvonás alkotja az expozíciót, a II. felvonás a kidolgozási részt, és a III. felvonás a visszatérést. A témák és témacsoportok helyett tételcsoportok alkotják a szonátaforma főbb elemeit: az első 12 tétel a főtéma idilli hangulatú tételcsoportja, a 13. tétel az átvezetés, a Róka és a Farkas — az új karakterek — megjelenésével kezdődik a melléktéma tételcsoportja, a cirkuszi előadás pedig a zárótéma tételcsoportjaként fejezi be az I. felvonást. A 64 mikro-tétel a végtelen tételsor elvei szerint kapcsolódik egymáshoz. (A 140 perces mű az ismert zenetörténetben a valaha megírt leghosszabb szonátaforma.)
(Az oldal fejlesztés alatt áll.)